A kölcsönös függés törvénye. Mindnyájan össze vagyunk szőve az emberiség óriási szőttesében, s így, amit mások hasznára és áldására teszünk, azt előbbutóbb magunkra is visszaárad. A társadalom összes osztályát az egymástól függés törvénye köti egymáshoz. (Ősatyák és látnokok 5345)
Az embereket egymás szükségletére alkották. Az Úr terve szerint szükségünk van egymásra. Ha mindenki a legtöbbet tenne, hogy segítse a segítségre, szeretetükre s együttérzésükre szorultakat – mily áldott tevékenység lenne elvégezve. Isten mindenkire képességeket bízott. Föl kell használnunk ezeket, hogy segítsünk egymásnak a keskeny ösvényen járni. Ebben mindenki össze van kötve a másikkal, s mind egyesülve Krisztussal. Az önzetlen szolgálattal használjuk föl és növeljük képességeinket. (Magasztos hivatásunk 182)
Mások segítésével magunkat segítjük. Sokan élnek bizonytalanságban. Irányt vesztettek. Nem tudják, merre forduljanak. Az utat vesztettek keressenek föl más utat vesztetteket, s szóljanak hozzájukreménykeltő, bátorító szavakat. Mikor elkezdik ezt, az ég világossága fölfedi előttük a követendő útat. Vigasztaló szavaikkal magukat is kisegítik nehézségeikből. Öröm veszi át a szomorúság és homály helyét. Szívük megtelik Isten Lelkével, s melegen izzik embertársaik iránt. Ezek közül egyik sincs többé sötétségben, mert sötétsége, akár a déli verőfény. (1902, 116. kézirat)
Tovább folytatódó befolyásunk. A legkomolyabb kapcsolatot tartjuk fönn, tápláljuk egymás iránt. Befolyásunk mindig vagy a lelkek üdvössége mellett, vagy ellene hat. Vagy Krisztussal gyűjtünk, vagy szétszórunk. Járjunk alázatosan, és egyengessünk sima ösvényt, nehogy letérítsünk másokat a helyes útról.
Őrizzük meg a legszigorúbb tisztaságot gondolatban, szóban és viselkedésben. Ne feledjük, hogy az Úr arca elé helyezi titkos bűneinket. A Sátán gondolatokat és érzéseket sugall és ébreszt, melyek a legjobb embert is ingerlik. De ha nem melengetjük, ha mint gyűlöletest elvetjük magunktól, lelkünk nem szennyeződik be bűntudattal, és mást sem ront meg a gonosz hatása. Jaj, bárcsak életre éltető illat lehetnénk a környezetünk számára. (Szemle 1888, március 27)
A befolyás messzemenő hatása. Talán csak az ítéletkor tudjuk meg a nyájas, figyelmes viselkedésünk következetlenekre, ésszerűtlenekre és méltatlanokra tett hatását. Ha kihívásukra és igazságtalanságukra úgy bánsz velük, mint az ártatlannal bánnál, ha kitérsz utadból, hogy a szeretet különleges tetteit cselekedd, akkor a keresztény részt végzed. Ők pedig tisztábban látják gonosz viselkedésüket és szűkkeblűségüket, mintha világosan szemükre hánytad volna kihívó, bosszantó tetteiket, és megróttad volna őket. (Orvosszolgálat 210)
Az udvariatlanság és hatásai. Sokak jó tulajdonságai rejtettek, s ahelyett, hogy Krisztushoz vonzanának lelkeket, eltaszítják őket. Ha látnák udvariatlan útjaik és hideg kijelenéseik hitetlenekre tett hatását, s hogy Isten szemében milyen bántó az ilyen viselkedés, változtatnának szokásaikon, hiszen az udvariasság hiánya az egyik legnagyobb botlás kő a bűnösök számára. Az önző, panaszkodó keresztények elzárják az utat, úgy hogy a bűnösök nem kívánnak Krisztushoz közeledni. (Magasztos hivatásunk 229)
Légy szeretetteljes. Krisztus lássék meg mindenben, amit teszel. Hadd lássák, hogy a Krisztus levele vagy... Légy szeretetteljes. Életed nyerjen meg mindenkit, akivel érintkezel. Jelenleg túl kevés történik az igazság mások előtt vonzóvá tételéért. (1889, 6. kézirat)
Minden cselekedet kihat másokra. Minden szó, melyet kiejtesz, minden tett kihat a jóra vagy rosszra, azok közt, akikkel érintkezel. S jaj, mennyire szükséges, hogy hit által Krisztus lakozzék szívedben, hogy szavad az élet igéje, cselekedeteid a szeretet tettei legyenek. (Advent szemle és szombat hírnök 1888, június 22)
Felelősek vagyunk a befolyásért. Isten mindenkit felelősnek tart a lelkét körülvevő légkörért, magával és másokkal szemben. Fölhívja a fiatalokat, legyenek szigorúan mértékletesek és lelkiismeretesek testi és értelmi képességeik mire fordításánál. Képességeiket csakis úgy lehet kifejleszteni, ha szorgalmasan és bölcsen Isten dicsőségére és embertársaik javára használják. (1897, 145. levél)
A hit légkörével körülvéve. Főfontosságú számunkra, hogy a hit légkörével vegyük körül lelkünket. Minden nap eldöntjük örök sorsunkat, a bennünket körülvevő légkörrel. Egyénenként felelősek vagyunk a jó vagy káros hatásért, s a szavaink és tetteink következményeiért,melyeket nem látunk.
Ha Isten megmentette volna Sodomát tíz igaz emberért, mi lenne a jó hatás, mely Isten népétől áradhatna hűsége gyümölcseként, ha minden Krisztus nevét valló ember Krisztus igazságosságába, igaz életébe, isteni jellemébe öltözne?
Ha Isten meg tudta mondani, hol lakik Simon, mi a foglalkozása, s irányítani tudta a századost, hogy hol találja meg őt a tengerparton, akkor azt is tudja, hogy hívnak, mivel foglalkozunk, hol lakunk és mik a tapasztalataink. Tudja, hogy vajon megtisztítjuke a király országútját minden szeméttől és akadálytól, úgy, hogy hívni tudja lelkünket tovább és fölfelé, vagy pedig szeméttel töltjüke, eltorlaszoljuke az utunkat, s a botlás köveit helyezzüke bűnösök útjába, hogy akadályozzuk a drága lelkek üdvözülését. (Keltezés nélküli 23. kézi.)
Különféle természetekkel foglalkozva. Az Úr azt akarja, hogy megszenteltek legyünk. Különböző vérmérsékletű emberekkel lesz dolgunk, s tudnunk kell, miként bánjunk az emberek értelmével. Kérnünk kell Krisztust, hogy áldást hozó szavakat adjon szánkba szólásra. S amint törekszünk más áldására lenni, mi is áldásban részesülünk. (1908, 41. kézirat)
A legfontosabb föladat. Ez a tevékenység (a helytelenségek helyesbítése,) a legszebb, legnehezebb munka, melyet emberre bíztak. A legfinomabb tapintatot követeli meg, a legérzékenyebb megérzéseket, az emberi természet ismeretét, azon kívül mennyei eredetű hitet és türelmet, készséget a munkára, éberségre és imádkozásra. Olyan munka tehát, melynél semmi sem lehet fontosabb. (Nevelés 242)
Kényes föladat. Kényes valami értelmekkel bánni. Mereven állhatsz ki, és soha meg nem lágyítod a szíveket. Vagy közel húzódhatsz a lesújtottakhoz, és szeretettel telt szívvel elvezetheted őket az ellenség csatamezejéről, nem pedig odahajszolni, s ott hagyni őket, hogy Sátán kísértéseinek játékszere legyenek. (1897, 102. levél)
Mindenkinek egyéni próbái vannak. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy bármi módon hátrányok legyünk másoknak. Mindenkinek megvannak a maga kísértései és próbái, s olyan helyen kell állnunk, hogy segítsük és megerősítsük a megkísértettet. Bátorítsuk, s ha lehet, fölemeljük a hitben gyöngéket. Isten ígéreteiről szólva, néha eltávolíthatjuk a levertséget a próbákban és nehézségekben levőkről. (1908, 41. kézirat)
Tanács feleségnek a személyes kapcsolatokról. Az Úr utasított, hogy így szóljak hozzád. „Küzdj, hogy bemenjél a szoros kapun, mert sokan akarnak bemenni rajta, de nem tudnak.” Az Úr kér, hogy maradj közel hozzá. Szólj, amint ő szólna, s cselekedj, amint ő cselekedne. Ne hagyd, hogy bárki előítéletessé tegyen, s balga beszédre késztessen. Tartsd meg lelkedet tisztán, ártatlanul, gondolataidat emelkedettnek és megszenteltnek. Ne dicsérj, ne magasztalj embereket ártalmukra, s ne ítéld el elhamarkodottan azokat, akik, szerinted, nem bölcsen cselekednek. Hadd lássa mindenki, hogy szereted Jézust, és őbenne bízol. Nyújts bizonyítékot férjednek, és hívő és hitetlen barátaidnak, hogy szeretnéd, ha fölismernék az igazság szépségét. Mégse légy fájdalmasan, aggódva sopánkodó, mert ez sok jó igyekezetet elront. (1900, 145. levél)
Keresztény megértés. Azok a bibliai értelemben tehetséges és művelt emberek, akik a legjobbra használják előjogaikat és lehetőségeiket. Nem csupán tanultak, hanem kiművelt értelműek, modorúak és viselkedésűek. Az ilyenek kifinomultak, gyöngédek, szánakozók és szeretetteljesek lesznek. Az Úr megmutatta, hogy ezt várja el népétől. Isten képességeket adott nekünk, hogy művelés által kifejlesszük és erősítsük ezeket. Érveljünk és elmélkedjünk, gondosan fölismerve az ok és az okozat összefüggéseit. Mikor ezt gyakoroljuk, sokan közülünk igen figyelmesek és megfontoltak lesznek szavaikkal és tetteikkel, hogy teljesen megfeleljenek Isten szándékának. (1897, 59. levél)
Őszinteség bátorítja a bizalmat. (tanács egy orvosnak) Ha nyíltabb lennél és kevesebb lenne benned énedből és több a Krisztus lelkületéből, ha élő hited lenne Istenben, a felleg, melyet a Sátán az értelem köré vet, ki lenne küszöbölve. 1898, 97. levél)
Javítókat, nem vakon elfogultakat. Egy célt ne veszítsünk szem elől, hogy javítók vagytok, nem vakon elfogultak. A hitetlenekkel ne tanúsítsatok szűkkeblűséget, mert ha kis összeg fölött leálltok vitázni, végül sokkal nagyobb összeget veszítetek. Ezt fogják mondani: „Ez az ember csaló. Kiforgatna jogaidból, ha tudna. Vigyázzatok, ha vele van dolgotok.”
De ha a te javadra szóló kisebb előnyt a másik javára írod, ő is a bőkezűség elve szerint fog bánni veled. Kicsinyesség kicsinyességet nemz, filléreskedés filléreskedést. A filléreskedők nem látják, milyen megvetőnek tűnik ez mások szemében; különösen a nem a mi hitünkön levők előtt. S az igazság drága ügye magán viseli ezt a szégyenfoltot. (Evangéliumi szemlélet 90, 91)
Legyetek egyenesek. Minden ügyünkben legyünk tökéletesen becsületesek. Nem törhetjük meg Isten egyetlen parancsolatát sem világi nyereségért. Krisztus ezt mondta tanítványainak: „Ti vagytok a földsója. De ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg. Ezért az semmire se jó, csak hogy kidobják, és eltapossák az emberek.” (1904, 50. kézirat)
Elengedhetetlen a becsületesség. Az élet összes részleteinél a legszigorúbb becsületességelveket kell fönntartanunk. Ezek nem a világot kormányzó elvek, hisz a Sátán – ámító, hazug és elnyomó – a mester, s alattvalói követik őt, megvalósítva szándékait. A keresztények viszont más Mestert szolgálnak, s cselekedeteiknek Istenben kell születniük, tekintet nélkül az önző nyereségre.
Az anyagi dolgokban a tökéletes igazságostól eltérő ügyletek jelentéktelen dolognak tűnhetnek egyeseknek, Üdvözítőnk mégsem tekintette annak. Szavai ezen a ponton érthetők és félremagyarázhatatlanok: „Aki a kicsinyben hű, hű a nagyban is.” Aki megrövidíti felebarátját kicsiny dolgokban, meg fogja rövidíteni nagyokban is, ha kísértés éri. Mellébeszélés a kis ügyekben ugyanakkora becstelenség Isten szemében, mint a fontos dolgokban való hazudozás.
A keresztény világban manapság félelmetes mértékben gyakorolják a csalást. Isten parancsolattartó népe mutassa meg, hogy fölötte áll az ilyen dolgoknak. A becstelen üzletelést, mely elcsúfítja az emberek egymás közti anyagi ügyeit, sose gyakorolja az, aki vallja, hogy hisz a jelen igazságban. Isten népe nagyon árt az igazságnak a becsületességtől való legkisebb eltéréssel.
Az embernek nincs talán megnyerő külseje, hiányos lehet sok mindenben, de ha becsületes hírneve van, tisztelni fogják. A szigorúan vett becsületesség elfedi a jellem jó néhány kifogásolható vonását. Aki állhatatosan ragaszkodik az igazsághoz, mindenki bizalmát megnyeri. Nem csak hittestvérei fognak megbízni benne, hanem a hitetlenek is kénytelenek lesznek elismerni, hogy becsületes ember. (1878, 3. levél)
A hajlíthatatlan becsületesség, mint a színtiszta arany. Isten szolgái kénytelenek többékevésbé érintkezni a világiakkal üzleti, anyagi ügyekben, de nekik azzal a tudattal kell adnivenni, hogy Isten szeme rajtuk van. Nem lehet hamis mérlegük, vagy csaló rőfjük, mert ezek utálatosságok az Úr előtt. Minden anyagi ügyben a keresztény az lesz, aminek akarja, hogy testvérei szemében lássék. Cselekedeteit az alattuk meghúzódó elvek fogják kormányozni. Nem ármánykodik, ezért nincs mit rejtegetnie, semmi, amit elkendőzzön.
Gáncsolhatják, megpróbálhatják, de hajlíthatatlan becsületessége színaranyként fog előragyogni. Áldás ő minden ismerőse számára, mert megbízható a szava. Olyan ember, aki nem használja ki embertársát. Mindenki barátja és jótevője, s az emberek megbíznak tanácsaiban. Munkásokat alkalmaze, hogy begyűjtsék aratását? Keményen megdolgozott fizetésüket nem tartja vissza csaló fogásokkal. Van pénze, melyre nincs közvetlenül szüksége? Enyhíti vele kevésbé szerencsés testvére szükségleteit. Nem törekszik növelni birtokát, vagy megtölteni zsebét, kihasználva embertársa szorult helyzetét. Célja, hogy segítse felebarátját, és áldására legyen.
Az igazán becsületes ember sohasem használja ki a gyöngeséget vagy ügyetlenséget, hogy megtöltse erszényét. Becsületes árat fogad el azért, amit árul. Ha hibás az árú, becsületesen megmondja testvérének vagy szomszédjának, mégha anyagilag árt is vele magának. (1887, 3. levél)
Az emberiség megértése. Aki át szeretné alakítani az emberiséget, meg kell értenie az embereket. Csak megértés, szeretet, hit, együtt érzés által lehet elérni és fölemelni őket. Itt Krisztus mestertanítóként jelenik meg. A földön valaha is éltek közül egyedül ő érti meg tökéletesen az ember lelkét. (Nevelés 78)
Külön tudomány a nagyon gyöngének látszókkal foglalkozni. Ha másokat akarunk tanítani, nekünk kell először Krisztustól tanulnunk.Ha igazán orvosi lélekmentéssel akarunk foglalkozni, legyünk széles látókörűek, tapintatosak az értelmekkel való foglalkozásnál.
Akiknek legkevésbé van szükségük segítségre, valószínűleg azok nyerik el legnagyobb figyelmünket. Tanúsítsunk különleges bölcsessé get azok iránt, akik tudatlannak és tájékozatlannak látszanak. Némelyek nem értik meg Isten munkájának szent voltát. A legkevésbé tehet ségesek, a meggondolatlanok, sőt a tétlenek különösen megkövetelik a gondos, imádkozó szívvel végzett figyelmet. Legyünk tapintatosak a tudatlanok és a félreesők iránt. Segítsük őket kitartó erőfeszítéssel, hogy hasznosak legyenek az Úr munkájában. Türelmes, gyöngéd, szerető gondoskodásra az ilyenek készséges javulást mutatnak.
Működjünk együtt az Úr Jézussal, hogy visszaállítsuk a tehetetlent és tévelygőt az értelmességre és tisztaságra. Ez a tevékenység olyan tartós, mint az örömüzenet igeszolgálata. Isten szólít, hogy fáradhatatlanul, türelmesen viseljük szívünkön az isteni csiszolásra szorulók megmentését. (Orvos szolgálat 209)
Ne beszélj sérelmekről. „Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak neveztetnek.” Ki nevezi annak őket? A mennyei értelmes lények. Ne bátoríts hát senki megkísértett lelket, hogy elmondja neked testvéréről vagy barátjáról sérelmeit. Mondd, hogy nem akarod hallani kárhoztató szavaikat és gonosz beszédüket, mert tanácsadód azt mondta igéjében, hogyha megszűnsz viszályt kelteni, s békeszerető leszel, áldása rád száll. Mondd meg, hogy erre vágysz.
A Krisztus szerelméért, ne gondolj, és ne szólj gonoszt. Segítsen az Úr nem csupán olvasni a Bibliát, hanem gyakorolni is tanításait. Aki hűséges ezen a téren, aki gyöngédséget elegyít erejéhez, méltányosságot szeretetéhez, örömet szerez a mennyben, s megdicsőíti Istent. Buzgón törekedjünk jónak lenni, jót cselekedni és hervadhatatlan koronát nyerni. (1898, 116. kézirat)
Másokért és másokkal munkálkodva. Mikor fény ragyog a lelkekre, akik eddig legjobban bűnnek átadottnak tűntek, eredményes munkások lesznek olyan bűnösökért fáradozva, mint amilyenek ők voltak. A Krisztusba vetett hit által egyesek a szolgálat magas tisztségeire jutnak, felelősséggel fölruházva a lélekmentés munkájában. Látják, hogy hol a gyöngeségük, tudják, megértik természetük romlottságát; ismerik a bűn erejét, a gonosz szokás hatalmát; megértik, hogy Krisztus segítsége nélkül képtelenek győzni, s állandó esedezésük ez: Rád vetem tehetetlen lelkemet. (Nagy orvos 179)
Légy gyöngéd. Ne próbáljuk mi munkálni magunkat és másokat, hanem támaszkodjunk a Szentlélekre. Bánjunk gyöngéden az emberekkel. Lelki gyöngédséggel teli szívvel, olvassz útat meggyőzött szívekbe. Mártsuk szavainkat a két olajágról folyó mennyei olajba. Szükséges aranyló olajat önteni az elkészített edényekbe, hogy tovább adhassuk az igazságot keresőknek. Sohse feledjük, hogy nem erővel, nem hatalommal, hanem az én lelkemmel, mondja a seregeknek Ura. (1899, 200. levél)