Az igazság előadásának módja. — Az igazság előadásának módja gyakran döntően befolyásolja, hogy azt elfogadják vagy elvetik (Testimonies, 4., 1880, 404–405. o.).

Sajnálatos tény, hogy sokan nincsenek tudatában: a bibliai igazságok feltárásának módja nagyban befolyásolja a lelkivilágot, sőt a fejlődő keresztény jellemvonásokat is. Egyesek ahelyett, hogy Krisztus munkamódszeréből tanulnának, szigorúak, élesen bírálók és parancsolók. Inkább visszavetik, mint megnyerik a lelkeket, így sohasem fogják megtudni, hogy hány gyenge lelket sebeztek meg és csüggesztettek el szavaikkal (Historical Sketches, 1886, 121. o.).

Megdöbbentő üzenetek. — Isten szolgái felrázó üzeneteket közvetítenek, amelyek az embereket figyelmeztetik, felébresztik. S míg egyesek a figyelmeztetést kihívásnak tekintik, ellenállva a világosságnak és a bizonyítékoknak, mi ebből felismerhetjük, hogy éppen az időszerű, szívet vizsgáló üzenetet hirdetjük… Városainkban odaszentelt evangélistákra van szükség, akik az üzenetet határozottan képviselik.

Biztosan és határozottan. — Az igazságban élő erő van, a Szentlélek pedig a közvetítő, aki megnyitja az emberek elméjét az igazság befogadására. Azonban az evangélium szolgáinak s a bibliamunkásoknak, akik az igazságot hirdetik, biztonságot és határozottságot kell tanúsítaniuk. Induljanak hittel a munkába, s úgy tárják fel az igazságot, mint akik azt hiszik is. Igyekezz megértetni azokkal, akikkel munkálkodsz, hogy ez: Isten igazsága. Prédikáld Jézus Krisztust, a Megfeszítettet. Ő majd szembeszáll Sátán hazugságaival.

Az élő Isten Igéje. — Ha előadásod módja Isten akarata szerinti, akkor hallgatóságodra mély benyomást gyakorol a feltárt igazság. Meggyőződnek majd róla, hogy az az élő Isten Igéje, s Isten akaratát hatalommal viszed véghez (Letter, 1902, 48.).

Bibliai igazságokról alkotott magasztos eszmények. — Nem önmagadat tárod fel, hanem az igazság jelenléte és értéke oly nagy, sőt oly messze ható, oly mély, oly széles, hogy az „én” egészen eltűnik. Úgy prédikálj, hogy az emberek megragadhassák a hatalmas igazságokat és megtalálhassák az Írásokban rejlő értékes kincset (Manuscript, 1894, 7.).

Előadások tanúskodjanak a Lélek mélységes hatásáról. — A városokban tartott előadásainkon és sátorelőadásainkon nem kérünk nagy mutatványokat, hanem azt kérjük, hogy azok a férfiak, akik a hallgatóság elé állnak és az igazságot feltárják, legyenek komolyak, s váljék nyilvánvalóvá, hogy Isten velük van. Istent rendkívüli módon kell keresnünk, hogy az előadásokat a Szentlélek mélységes hatása kísérje. Nem szabad a jót a rosszal összekevernünk (Review and Herald, 1908. VII. 23.).

Több tevékenység, több buzgalom. — Törjük meg vallásos tevékenységünk egyhangúságát. Munkálkodunk e világon, de nem vagyunk elég tevékenyek, elég buzgók. Ha komolyabbak volnánk, az emberek meggyőződnének üzenetünk igazságáról. Istenért végzett szolgálatunk félszegsége és egyhangúsága sokakat visszavet, akik bennünk a mélységes, komoly, megszentelt buzgalmat keresik. A törvényes vallásoskodás korunkban nem elégséges. Elvégezhetjük szolgálatunk minden külső teendőjét, s mégis annyira nélkülözhetjük a Szentlélek üdítő befolyását, mint ahogyan Gilboa hegyei nélkülözték a harmatot és az esőt. Szükségünk van lelki harmatra: szükségünk van az Igazság Napjának fényes sugaraira is, hogy szívünket meglágyítsa és alázatossá tegye (Review and Herald, 1903. V. 26.).

Nyugodt, komoly érvelés. — Nem izgalmat akarunk kelteni, hanem mély, komoly mérlegelést, hogy a hallgatók szilárd, valóságos, értékes munkát végezzenek, amely az örökkévalóságig tart. Nem izgalomra éhezünk, nem szenzációra, ebből ha minél kevesebb van, annál jobb. Az Írásokból merített nyugodt, komoly okfejtés értékes és gyümölcsöző. Ez a siker titka, ha az élő, személyes Üdvözítőt hirdetjük egyszerűen és komolyan, hogy az emberek hittel fogadhassák be az élet Igéjének erejét (Letter, 1894, 102.).

Add elő az igazság bizonyítékait. — Nem várhatjuk el, hogy az emberek egyszerre felismerjék az igazságnak előnyeit az eddig ápolt tévtanokkal szemben. A legjobb módszer a tévedés csalárdságának kimutatásához, ha az igazság bizonyítékait feltárjuk. Ez a tévedés megfeddésének legjobb módja. Oszlasd el a lelkekre nehezedő sötétség felhőit azzal, hogy az Igazság Napjának fényes sugarait árasztod (Pacific Union Recorder, 1902. X. 23.).

Nyerd meg az emberek bizalmát. — Akik Jézus Krisztusért munkálkodnak, tapintatos, meggondolt férfiak és nők legyenek, hogy azok is, akik tantételeiket ugyan nem értik, mégis tiszteljék őket. Tartsák őket minden fanatizmustól, durvaságtól, elhamarkodottságtól mentes embereknek. Előadásaik, magatartásuk és beszélgetésük olyan legyen, hogy az emberek nyugodtan következtethessenek arra, hogy ezek a lelkészek gondolkozó, megfontolt emberek, szilárd jelleműek, akik félik és szeretik mennyei Atyjukat. Nyerjék meg az emberek bizalmát, hogy azok, akik igehirdetéseiket hallgatják, felismerjék, hogy a lelkészek nem ravaszul kieszelt mesékkel állnak elő, hanem szavai-kat érdemes megszívlelni, bizonyságételük meggondolásra és figyelemre méltó. Lássák meg az emberek, hogy Jézus Krisztust magasztaljátok; saját énetek pedig elrejtőzik (Review and Herald, 1892. IV. 26.).

Ne alkalmazz hosszadalmas, bonyolult érvelést. — Krisztus nem kísérletezett azzal, hogy bizonyítsa az igazságról, hogy az: igazság! Megvilágította az igazságot minden vonatkozásában, azután pedig hallgatóira bízta, hogy saját választásuk szerint fogadják el vagy vessék el. Senkit sem kényszerített arra, hogy higgyen. A Hegyi beszédben az embereket gyakorlati istenfélelemre oktatta, határozottan vázolta kötelességeiket. Olyan hangnemben beszélt, amely az igazságot a lelkiismeretbe véste. A tanítványok által megnyilvánuló erő abban mutatkozott meg, ahogyan az igazságot kifejezésre juttatták: világosan, komolyan, érthetően.

Krisztus tanításaiban nem találunk hosszú, erőszakolt, bonyolult érveléseket. Egyenesen a tárgyra tér. Szolgálata alatt minden szívben mint nyitott könyvben olvasott, és kimeríthetetlen kincstárából előhozta az újat és az ót, hogy tanításait szemléltesse és erősítse. Szívhez szólt, rokonszenvet ébresztett (Manuscript, 1891, 24.).

A hittételek tanítása egyszerűen, hatásosan. — Hittételeinket néhány hatásos, erőteljes megjegyzés sokkal szilárdabban rögzíti az elmébe, mint az óriási anyaghalmaz, amelyből semmi sem tűnik ki világosan és érthetően azok előtt, akik hitünk felől tudatlanok. Szőjük bele a próféciák magyarázataiba Krisztus tanításainak gyakorlati tanulságait (Letter, 1886, 48.).

Isten alkalmas szavakat ad ajkatokra. — Micsoda kiváltság, hogy lelkek megmentéséért munkálkodhattok! Magasztos a mi elhivatásunk… Isten azért, hogy erre a munkára alkalmassá tegyen minket, megerősíti értelmi képességeinket úgy, mint a Dánielét. Míg a sötétségben lévőket tanítjuk az igazságok megértésére, amelyek bennünket is felvilágosítottak, Isten segít még jobban megérteni ezeket az igazságokat. Alkalmas szavakat ad ajkainkra, amelyeket a mellettünk álló angyalok közvetítenek (Manuscript, 1902, 126.).

Kevesebb vitatkozz – inkább beszélj többet Krisztusról! — Sokkal kevesebbet vitázzunk, de annál inkább tárjuk fel Krisztust az emberek előtt. Megváltónk a központja hitünknek és reménységünknek. Akik az Ő végtelen szeretetéről beszélnek, akik lelkesíteni tudják az embereket, hogy legszentebb erőiket és szeretetüket Néki adják, azok nagy és szent munkát végeznek (Colporteur Evangelist, 1902, 60–61. o.).

A sok és csak érvelő prédikáció ritkán lágyítja meg a szívet és teszi engedelmessé a lelket (Letter, 1892, 15.).

Ne gúnyolódj, ne kötekedj. — Akik az igazságot védelmezik, azok méltányosak, nyájasak. Ne vegyítsék bele az emberit. Nem rád tartozik, hogy felhasználjad a Szentlelket, hanem a Szentlélek akar felhasználni téged.

Légy óvatos, soha ne gúnyolódj. Istennek Szentlelke legyen helyettünk élet és hang. Nyelvünk olyan legyen, mint a jó író tolla, mert Isten Lelke szól az emberi eszköz által. Amikor gúnyolódsz és kötekedsz, magadból vegyítesz az előadásba – pedig ebből a keverékből nem kérünk (Manuscript, 1894, 7.).

Ne támadd a hatóságot. — Nem tartozik ránk, hogy támadjuk a kormányzatot, hanem az, hogy olyan népet készítsünk elő, amely megállhat az Úrnak nagy napján. Minél kevéssé támadjuk a hatóságokat és a hatalmakat, annál többet teszünk majd Istenért.

Bár az igazságot meg kell védenünk, de ezt Jézus szellemében tegyük. Ha Isten népe békesség és szeretet nélkül munkálkodik, nagyon veszteséges munkát végez, helyrehozhatatlan veszteségeket okoz. Lelkeket űz el Krisztustól még azután is, hogy művével kapcsolatba kerültek.

Ne mondjunk ítéletet azok felett, akiknek sem alkalmuk, sem olyan kiváltságuk nem volt, mint nekünk. Közülük sokan bejutnak Isten országába, azok pedig kimaradnak, akiknek nagy világosságuk volt, de nem éltek ezzel.

Ha a hitetleneket meg akarjuk győzni arról, hogy olyan igazságot hirdetünk, amely megszenteli a lelket és átformálja a jellemet, akkor nem szabad hirtelenül vagy hevesen vádolnunk őket tévedéseikért. Mert így arra a következtetésre kényszerülnek, hogy az igazság nem alakít át bennünket szívélyessé és udvariassá, hanem durvává és rideggé tesz.

Sokan mindig készek, hogy a harci fegyvereket felöltsék. A próbák idején látszik meg majd, hogy hitüket nem a szilárd Sziklára alapozták…

Az adventisták semmit se kövessenek el, ami törvényelleneseknek vagy engedetleneknek bélyegezhetné őket. Életükből tartsanak távol mindent, ami az igazsággal nem egyeztethető össze. A mi dolgunk az igazság hirdetése, a többit pedig bízzuk Istenre.

Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy a világosságot áraszd, de sohase beszélj olyasmit, ami bántó vagy kihívó (Manuscript, 1901, 117.).

Az igazság szenvedélyes, heves hirdetése. — A múltban az igazságot heves, szenvedélyes módon tártad fel, ostorként használtad. Ez nem dicsőítette az Urat. Isten Igéjének gazdag tárházából adtál az embereknek, de modorod olyan kárhoztatandó volt, hogy elfordultak az igazságtól. Nem úgy tanítottad az igazságot, ahogyan Krisztus tanította. Olyan módon tárod fel, amely befolyását rontja. Szükséges, hogy szíved megteljék Krisztus átformáló kegyelmével (Letter, 1902, 164.).

Az igazságot gyengéden tárd fel. — Minden lelkész tanulja meg az evangélium sarujának viselését. Aki felsaruzza lábait a békesség evangéliumának saruival, az Krisztushoz hasonlóan is jár. Képes lesz arra, hogy helyes szavakat szóljon – szeretettel. Nem próbálkozik azzal, hogy Isten üzenetét erőszakolja. Minden egyes lélekkel gyengéden foglalkozik, annak tudatában, hogy a Lélek teszi hatásossá az igazságot azokban, akik a mennyei hatásokra fogékonyak. Modorod sose váljék hevessé, indulatossá. Minden kimondott szavadnak lágyító, megfékező befolyása legyen.

Dorgáló, megrovó szavakat mindig Krisztushoz hasonló gyengédséggel és szeretettel szóljunk. Minél magasabb a lelkész tisztsége, annál óvatosabb, körültekintőbb legyen tetteiben és szavaiban (Manuscript, 1902, 127.).

Ments, ne kárhoztass. — Akik a Végtelen Szeretet szívével együtt éreznek, azok menteni akarnak, nem kárhoztatnak. Ahol Krisztus lakozik a szívben, annak forrása nem apadhat ki. Ahol Ő lakozik, ott túláradó a jótékonyság is (Mount of Blessing, 1896, 39. o.).