Az Isten követelményei iránti hűséges engedelmesség hatása meglepően felemelő, fejlődésünket elősegítő. Erősíti az ember összes képességeit. Akik már fiatalon Isten szolgálatára szentelték magukat, azoknak az ítélőképessége egészséges és éleslátással bírnak. Ez igazság! A világ legnagyobb Tanítójával való érintkezés erősíti az értelmet, megvilágítja a gondolkodást, megtisztítja a szívet, fölemeli, finomítja és nemesbíti az ember egész lényét. „A Te beszéded megnyilatkozása világosságot ad és oktatja az együgyűeket.”

A magukat vallásosnak nevező fiatalok soraiban igen sokan vannak, akik a fenti kijelentést megcáfolják életükkel. Sem tudásban, sem lelki életükben nem haladnak előre. Képességeik inkább fogyatkoznak, mint fejlődnek. Azonban az őszinte keresztény életében beigazolódnak a zsoltáros szavai. Isten igéjének nem a puszta betűi adnak világosságot és értelmet, ezt csak a Szentléleknek a szívre gyakorolt hatása teheti. Ha egy ember őszintén megtér, akkor Isten gyermeke lesz, tehát az isteni természet részese. Nemcsak a szív újul meg, hanem az értelem is fejlődik. Voltak emberek, akiket megtérésük előtt közönséges, sőt átlagon aluli képességűnek tartottak, de újjászületésük után kiválónak bizonyultak: Isten igéjének igazságait különös tehetséggel fogták fel, és képesek voltak másokkal is megismertetni. Magas műveltségű emberek kiváltságnak tekintették, ha ezekkel a megtért keresztényekkel beszélhettek. Az igazság világította meg értelmüket, s minden képességüket még élénkebb tevékenységre ösztönözte.

Az Úr nagy dolgot akar tenni az ifjúságért, ha a Szentlélek által szívükbe fogadják Isten szavát és a mindennapi életben engedelmeskednek az igének. Isten minden pillanatban szeretné magához vonni a fiatalokat, a bölcsesség forrásához, a jóság, tisztaság és igazság kútfejéhez. Csak akkor fejlődik és nemesedik a gondolkodás, ha magasztos eszmékkel foglalkozik.

Akik vallják, hogy Istent szolgálják, de kegyességben és tudásban nem gyarapodnak, azok csak névleg keresztények. Az ilyen lélek templomában csak lerombolt oltárok vannak. A könnyed olvasmányok, az üres csevegés és a világi örömök annyira lefoglalják a belső embert, hogy nincs hely Isten igéje számára. Világiasság, könnyelműség és büszkeség foglalja el a lélekben Krisztus helyét.

Akik az életben a legfőbb jónak az étvágyuk és szenvedélyeik kielégítését tartják, sohasem lesznek jó és valóban nagy emberek. Bár a világ szemében igen nagyok lehetnek, Isten értékelése szerint azonban aljas, gonosz és romlott emberek. A menny rendelése szerint arcukon hordják romlottságukat. Gondolataik földiek, lelkületük alacsony szintjéről szavaik árulkodnak. Szívük telve gonoszsággal, s Isten képmása majdnem teljesen kiveszett belőlük. Elfojtják magukban a lelkiismeret szavát és ítéletük romlott. Mennyire lealjasodott az ember egész természete az érzéki élvezetek miatt! Ha az akarat Sátán szolgája, milyen mélységekbe, a romlottság micsoda fertőjébe süllyedhet az ember! Hiába szólal fel az igazságérzet és akarja befolyásolni az értelmet, a szív ellenáll az igazság elveinek.

Az evangélium minden követelményének eleget tehetünk hit és ima által. Egyetlen ember sem kényszeríthető törvényszegésre. Ehhez saját beleegyezése kell, a léleknek kell elhatározni a bűnös cselekményt, mielőtt a szenvedély uralhatná az észt, vagy a bűn diadalt arathatna a lelkiismeret felett. Kísértés, legyen bármilyen erős, sosem mentheti az elkövetett bűnt. „Az Úr szemei az igazakon vannak és az Ő fülei azoknak kiáltásain.” Kiálts az Úrhoz, megkísértett lélek! Vesd magad, ahogy vagy – tehetetlenségedben, megkísértettségedben, érdemtelenségedben – Jézus keblére, és hivatkozz ígéretére. Az Úr meghallgat. Ő tudja, hogy milyen erősek az érzéki szív hajlamai, és minden kísértésben segít.

Bűnbe estél? Azonnal járulj Isten elé kegyelemért és bűnbocsánatért! Isten még mindig kegyelmez a bűnösnek. Az Úr hív bennünket: „Térjetek meg, szófogadatlan fiak, s én meggyógyítom álnokságaitokat!”