Amikor az efézusiak az evangélium hallására megtértek, megváltoztatták életmódjukat és szokásaikat. A Szentlélek meggyőző hatása nyomán azonnal megvallották bűneiket, lelkük szent felháborodással telt el amiatt, hogy nagyra értékelték a Sátán ördöngös módszereit tartalmazó könyveket és a varázslásnak hódoltak. Elhatározták, hogy elfordulnak a gonosz szolgálatától, és drágán szerzett köteteiket nyilvánosan elégették. Így mutatták meg Istenhez térésük őszinteségét. Megtérésükkor a lángoknak adták át azokat a könyveket, melyek annakelőtte uralták lelkiismeretüket, befolyásolták értelmüket, és amelyeket élvezetes olvasmánynak tartottak. Eladhatták volna könyveiket, de akkor csak a gonoszságot terjesztették volna tovább. Attól kezdve megvetették a sátáni praktikákat, a varázslás művészetét, és utáltak minden olyan tudást, amit ezen az úton szereztek.

Azok a mostani fiatalok, akik az igazsághoz tértek, vajon elégették-e a varázslás könyveit?

Nem vádolunk benneteket azzal a bűnnel, amely az efézusiakat tartotta fogva. Nem állítjuk, hogy varázslást űztetek és hozzájuk hasonlóan bűvészkedésben, szemfényvesztésben mesterkedtetek, vagy hogy a gonosz szellemekkel barátkoztatok. De vajon nem vagytok-e közösségben a gonoszság szerzőjével, mindezen ördögi mesterkedések vezetőjével? Nem hallgattok-e az ő tanításaira, a sötét hatalmak fejedelmére, akit e világ istenít? Vajon nem vetettétek-e alá magatokat az ő megtévesztéseinek? És nem voltatok-e az ő ügyvivői megtérés előtti életetekben, amikor vele összhangban cselekedtetek? Nem adtátok-e oda magatokat Sátán ügynökeiül, és tágabb értelemben nem érintkeztetek-e bukott angyalokkal, megtanulva tőlük saját lelketek és mások lelkeinek megcsalását?

Mit olvastok? Hogyan használtátok fel időtöket? Vajon a megszentelt jövendöléseket tanulmányozzátok, hogy Isten szavát halljátok, amely az igéből szól hozzánk? Vízözönként árasztják el a világot a kételkedés, hitetlenség, hűtlenség és istentagadás magvát vető könyvek. Kisebb-nagyobb mértékben ilyen könyvekből tanultátok leckéiteket – s ezek a könyvek „elvarázsolják”, magukkal ragadják a lelket. Kiszorítják Istent bensőnkből, és elválasztanak jó Pásztorunktól.

A könyveket, amelyeket olvastatok, Sátán ügyvivői tervezték, hogy az elmét megbabonázzák sátáni elméletekkel, s megtanítsanak, miként szolgálhattok az ördögnek. Milyen sok a hitetlenség irányzatát tartalmazó könyv, amelyek a lelket tetszetős kétkedésekkel akarják megzavarni! Sátán mérgező leheletével fertőzöttek, és halálos lelki kór támadja meg olvasóikat.

Az álirodalom micsoda tömege van a világon! Az ilyen olvasmány ostoba képzelődésekkel tölti meg a lelket, ellenszenvet ébresztve az igazság és életszentség igéi iránt. Így az elme alkalmatlanná válik a magasztos elmélyülésre a Szentírásban, a türelmes, kitartó kutatásra.

A Biblia az a könyv, amely elvezérel Isten paradicsomába.

Sokat írtak a földi kincsek megszerzésének módjairól, mintha e világ gazdagsága útlevelet szerezne nekünk a mennybe! Hány kötetet írtak össze emberek merész és önhitt cselekedeteiről, amelyek egy lépéssel sem visznek közelebb a jobb országba vezető úthoz! Hány könyv foglalkozik háborúval és vérontással, félrevezetve az ifjúságot! Amikor az ilyen könyveket olvassák, Sátán áll mellettük, hogy hasonlóan háborús lelkületre késztesse őket. Ereikben felforr a vér, és olvasmányuk kegyetlen tettek véghezvitelére ösztökéli őket. A számtalan erkölcstelen könyv szentségtelen vágyakat ébreszt és felgyújtja a szív szenvedélyeit. Ezek az olvasmányok elvezetnek mindattól, ami szentséges és tiszta!

Megvannak nektek is a varázskönyveitek, amelyek jeleneteit és képeit ő sugalmazta, aki kivettetett a mennyből.

Elégessük-e a „varázskönyveket”? Sátán zsinagógájában olyan varázshelyek vannak, ahol a féktelenséget ápolják és annak hódolnak, de jelen van egy tanú, a láthatatlan látogató, aki tanúságot tesz sötét tetteiről. Sátán elnököl a hiú, büszke és mulatozó emberek gyülekezetében, ő a dorbézolás fő mozgatóereje. Álruhában van ott. Varázserő árad belőle, s a világ, sőt a gyülekezet is befolyása alá kerül, s olyan dolgokra veszi rá őket, amelyekről nem is álmodtak volna, hogy valaha megcselekszik. Ha tudomásuk lenne tetteikről, amelyeket végre fognak hajtani, annyira csodálkoznának rajta, mint Hazáel, amikor a próféta későbbi életmódjáról beszélt neki.

Minden férfi, nő és gyermek, akit nem Isten Lelke vezérel, Sátán varázslatának befolyása alatt áll, és tettei, valamint példája által másokat is eltérít az igazság útjáról. Ha Krisztus átformáló kegyelme hatja át a szívet, igazságos felháborodás lesz úrrá a lelken, amiért olyan sokáig nem törődött az üdvösséggel, amelyet Isten készített számára. Ekkor teljesen át fogja adni testét, lelkét és elméjét Istennek, és megszakítja közösségét Sátánnal, az Istentől nyert kegyelem által. Az efézusiakhoz hasonlóan szakít a varázslattal, és az utolsó szálat is eltépi, amely a gonoszhoz köti. Elhagyva a sötétség fejedelmének zászlaját, Immánuel vérrel áztatott lobogója alá lép. Elégeti a lelkét megrontó könyveket.