Jézus Krisztus életének első harminc esztendeje a rossz hírű Názáretben telt el. Az ott lakókat országszerte közmondásosan gonosztevőknek tekintették. Innen ered Náthánáel kérdése: „Názáretből származhat-e valami jó?” Az evangélisták igen keveset beszélnek a Megváltó gyermekkoráról, kivéve a rövid tudósítást, amikor Jézus elkísérte a szüleit Jeruzsálembe. Ezenkívűl csak egy egyszerű feljegyzést találunk: „A kis gyermek pedig növekedék és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel és az Istennek kegyelme volt őrajta.”

Krisztus mindenben a példaképünk. Isten gondviselése folytán ifjúságát Názáretben töltötte, ahol a lakosok jelleme állandó kísértés volt számára is. Résen kellett lennie, hogy tiszta és szeplőtlen maradhasson a tengernyi bűn és gonoszság közepette. Jézus nem maga választotta meg életkörülményeit. Mennyei Atyja jelölte ki számára ezt a helyet, ahol jellemét különböző próbák edzették meg. Jézus ifjúsága a kemény próbák, az élet nehézségei és küzdelmei között telt el, azért, hogy tökéletes jellemet fejleszthessen, hogy gyermekek, ifjak és felnőttek tökéletes példaképe lehessen.

Gyermekek és fiatalok gyakran olyan körülmények között élnek, amelyek nem kedvezőek a keresztényi élet számára, s ők rögtön készek engedni a kísértéseknek, s mentségül felhozni a körülményeket, hogy bűnös útjaikat igazolják, hiszen a viszonyok voltak bukásuk előidézői. Jézus mindettől távol tartotta magát, és szorgalmas, dolgos élete által nem édesgette a kísértéseket. Távol maradt a rossz befolyású, romlott társaságtól. Jézus a legnehezebb utat választotta, amelyen valaha gyermek vagy ifjú járhat. Nem volt osztályrésze a bőség és a tétlen élet. Szegény szülei nehéz munkával keresték meg mindennapi kenyerüket, ezért Jézus életét is a szegénység, önmegtagadás és szűkölködés jellemezte. Szüleivel együtt osztozott a szorgalmas, kitartó, munkás élet küzdelmeiben.

A tökéletes keresztényi jellem kialakításához e világon soha senki nem lesz olyan nehéz helyzetben, mint Üdvözítőnk volt. Harminc évet töltött Názáretben, a hírhedt helységben, amelyről sokan azt gondolták, hogy onnan nem származhat semmi jó. Ez a tény fontos intelem annak az ifjúságnak, amely úgy gondolkodik, hogy vallása, jelleme alakulása a körülmények függvénye lehet. Ha a fiatalokat körülvevő erkölcsi légkör kedvezőtlen vagy határozottan rossz, ezt sokan hozzák fel arra mentségül, hogy nem fejleszthetnek tökéletes keresztényi jellemet. Jézus példája élő cáfolata annak, hogy követői helyhez, vagyonhoz, vagy jó anyagi feltételekhez volnának kötve, ha tiszta, feddhetetlen életet akarnak élni. Jézus élete arra tanít, hogy a hűséges kötelességteljesítés mindenütt tiszteletet szerez, bármely helyen és minden állásban, legyen az akár a legalacsonyabb rendű hivatás.

Jézus Krisztus az életével mutatta be – s ez volt a rendeltetése –, hogy a tisztaság, állhatatosság, elvhű élet nem azon múlik, hogy minden nehézségtől, szegénységtől és ellenségeskedéstől mentesek legyünk. Mindazt a próbát és nélkülözést, amelyet annyi fiatal felpanaszol, Krisztus zúgolódás nélkül tűrte. Éppen erre a fegyelemre van szüksége az ifjúságnak, ez fogja jellemüket megszilárdítani, teszi életüket Jézuséhoz hasonlóvá, hogy a kísértéseknek ellenálljanak. Ha elzárkóznak azok befolyása elől, akik tévútra akarják csábítani őket és megrontani erkölcsüket, akkor Sátán fondorlatai nem győzhetnek felettük. A mindennapi ima által Istentől bölcsességet és kegyelmet nyernek, hogy elviselhessék az élet rideg valóságát és küzdelmeit, és győzhessenek. Az ima eredménye a hűség és a lelki nyugalom. Jézus élete a kitartás mintaképe volt, amelyet meg nem gyengíthetett a gáncsoskodás, sem gúny, nélkülözés vagy fáradtság.

Így legyen ez napjaink fiatalságánál is! Ha a küzdelmek sokasodnak életükben, értsék meg, hogy Isten próbára teszi hűségüket. És amilyen mértékben megőrzik jellemük tisztaságát a csüggesztő körülmények közepette is, úgy növekszik erejük, állhatatosságuk, kitartásuk, és lélekben megerősödnek.

Válaszd inkább a szegénységet, elhagyatottságot, bármily szenvedést, mint azt, hogy lelkedet bemocskold a bűnnel. Minden kereszténynek ez legyen a jelszava: „Inkább meghalok, semhogy becstelen legyek vagy áthágjam Isten törvényét.”