Az ifjúkori vonzalmak veszélyei. Szomorú, hogy sok fiatal éretlen szerelemmel lép házastársi viszonyba. Józan ítélőképesség nélkül, nemes, emelkedett érzelmek nélkül tesznek házassági fogadalmat, csakis fiatalos hevületüktől vezettetve.

A korai kapcsolatok ritkán boldogok, ha szülői beleegyezés nélkül köttettek. Meg kell fékezni a fiatalkorúak szerelemvágyát, amíg el nem érkezik az az idő, amikor koruk és tapasztalataik elegendőek lesznek ahhoz, hogy becsülettel, biztonsággal szárnyra kelhessenek. Akik nem engedik korlátozni magukat, azokra az a veszély vár, hogy boldogtalanul tengethetik életüket. A húsz év körüli ifjú nehezen tudja megítélni, vajon a másik, hasonlóképpen fiatal személy alkalmas élettárs-e számára? Megtörténhet, hogy amikor ítélőképességük már érettebb, rájönnek, hogy nem boldogíthatják egymást. Azután, ahelyett, hogy sorsukat a legelőnyösebben alakítanák, vádakkal illetik egymást, a köztük lévő szakadék még nagyobb lesz, míg végül is közömbösek lesznek és elhanyagolják egymást. Az ilyen emberek azután nem tartják szentnek az otthont, keserű szemrehányásokkal és gyűlölködő szavakkal mérgezik légkörét.