Az utolsó idők fenyegető veszélyei közepette az ifjúság egyedüli biztonsága a mind fokozottabb éberség és az ima. Az a fiatal, aki Isten igéjének olvasásában és a könyörgések óráiban leli örömét, mindenkor felüdül, mert az élet forrásából merít. Eléri az erkölcsi kiválóság olyan magas fokát, a gondolkodásmód olyan tisztaságát, amilyenről másoknak fogalmuk sincs. Az Istennel való közösség helyes gondolkodásra, nemes törekvésekre, az igazság megértésére és fenséges célok elérésére buzdít. Akik ily módon Istenhez csatlakoznak, azokat Ő mind fiaiként és leányaiként ismeri el. Mind magasabbra és magasabbra jutnak, egyre tisztább fogalmat nyernek Istenről és az örökkévalóságról, az Úr pedig általuk világosságot és bölcsességet áraszt a világra.

Sajnos, az ima jelentőségét sokan nem értik meg úgy, ahogyan kellene. Nem azért imádkozunk, hogy Istent olyasmiről értesítsük, amiről Ő nem tudna. Az Úr ismeri minden lélek legrejtettebb titkát is. Szükségtelen, hogy imáink hosszadalmasak legyenek. Isten olvas legrejtettebb gondolatainkban is. Imádkozhatunk titokban, mert Ő, aki titkon néz, nyilvánosan jutalmaz meg.

Az olyan ima, amelyben lelki nyomorunkról panaszkodunk Istennek, anélkül, hogy éreznénk nyomorult mivoltunkat, képmutatás. Csak az őszinte, bűnbánó imát hallgatja meg az Úr. „Mert így szól a magasságos és felséges, aki örökké lakozik, és akinek neve szent: magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosak lelkét és megelevenítsem a megtörtek szívét.” (Ésaiás 57:15)

Az imádságnak nem az a célja, hogy Istenben változást munkáljon, az imádság célja az, hogy bennünket összhangba hozzon Vele. Az ima nem helyettesítheti a kötelességteljesítést. Bármilyen gyakran és bármilyen komolyan imádkozunk is az Úrhoz, Isten nem fogadja el imáinkat tizedünk helyett. Imádsággal nem fizethetjük le Istennek a tartozásunkat.

Az ima által Istentől nyert erő előkészít bennünket mindennapi kötelességeink teljesítésére. A kísértések, amelyeknek mindennap ki vagyunk téve, szükségessé teszik az imát. Azért, hogy Isten hatalma hit által megőrizhessen minket, lelkünk sóvárgó vágyai néma fohászként állandóan szálljanak fel a magasságba. Ha olyan befolyások környékeznek meg bennünket, amelyek el akarnak távolítani Istentől, akkor fáradhatatlanul kell könyörögnünk. Ha ezt nem tesszük, sohasem leszünk képesek levetni büszkeségünket, és nem lesz elég erőnk ahhoz, hogy legyőzzük a bűnös kísértéseket, amelyek elvonnak Istentől. Az igazság világossága, amely megszenteli az életet, rávilágít a szív bűnös szenvedélyeire, amelyek uralkodni akarnak rajtunk, és amelyek lenyűgöző hatását érezve minden idegszálunkat megfeszítve és minden erőnket összeszedve álljunk ellene Sátánnak, akit Krisztus érdemei által akarunk legyőzni.