Elkerülhetetlen, hogy a fiataloknak társaik legyenek, és egymásra gyakorolt befolyásuk szükségképpen érezhető lesz. Titokzatos láncok kapcsolják össze a lelkeket, s az egyik szív megnyílik a másiknak. Megértik egymás gondolatait, érzelmeit és lelkületét. Ez a kapcsolat áldás vagy átok lehet. Az ifjak segíthetik és erősíthetik társaikat, az egymás közötti kapcsolat jóra befolyásolhatja magaviseletüket, hajlamaikat és tudásukat, vagy ha megengedik maguknak, hogy hűtlenek és gondatlanok legyenek, erkölcsrontó hatást gyakorolhatnak egymásra.

Minden fiatal komolyan gondolja meg, milyen barátokat választ! Iskoláinkban mindig két csoport lesz: akik Istennek akarnak tetszeni és tanítóiknak engedelmeskedni, és akiket a törvénytelenség szelleme tölt be. Az ifjak, akik a világot követik és gonoszt cselekszenek, a lelkek ellenségének oldalán gyakorolják befolyásukat. Rossz útra térítik azokat, akikben nem él a tántoríthatatlan hűség alapelve.

Igaz az a mondás, hogy „madarat tolláról, embert barátjáról ismerik meg”. Az ifjúság nincs tisztában azzal, milyen érzékenyen érinti jellemüket és hírnevüket barátjuk megválasztása. Általában annak a társaságát keressük, akinek ízlése, szokásai és életmódja hasonló a miénkhez. Az, aki a bölccsel és jóságossal szemben előnyben részesíti a hanyagot, a bűnöst, megmutatja, hogy saját jelleme is hiányos. Lehet, hogy kezdetben szokásai és ízlése különböznek azokétól, akiknek a társaságát keresi, de a gyakori érintkezés folyamán megváltoznak gondolatai, feláldozza helyes elveit, és észrevétlenül, de elkerülhetetlenül társai szintjére süllyed. Miként a folyó mindig magával ragad abból a talajból, amelyen keresztül folyik, ekként az ifjúság elveit és szokásait is feltétlenül átszínezi annak a társaságnak a jelleme, amelyben forog.

A jellem ereje két dologból tevődik össze: akaraterőből és az önmagunk ellenőrzésének, önfegyelmezésének erejéből. Sok ifjú összetéveszti a féktelen, erős szenvedélyt a jellem erejével. Az igazság az, hogy akit szenvedélyei uralnak, gyenge. Az ember igazi nagysága és nemessége abban mérhető fel, hogy érzelmeit mennyire uralja, s nem abban, hogy érzelmei mennyire uralják őt. A legerősebb férfi az, aki érzékeny minden túlkapásra, de szenvedélyeit fékezi s megbocsát ellenségeinek.

Isten értelmi, szellemi és erkölcsi erőt adott nekünk, de mindenki igen nagy mértékben építője a saját jellemének. Az építmény mindennap közelebb jut a teljességhez, a befejezéshez. Isten szava int minket, hogy vigyázzunk arra, miképpen építünk. Legyen gondunk arra, hogy épületünket az örök Szirtre alapozzuk. Eljön az idő, amikor ki fog tűnni, milyen is a mi munkánk tulajdonképpen. Most van itt az ideje, hogy mindenki ápolja képességeit, amelyeket Istentől kapott. Jellemét alakítsa úgy, hogy hasznavehető legyen ezen a világon és az elkövetkezendő, magasabb rendű életben.

Erőt és állhatatosságot ad a jellemnek a hit Jézus Krisztusban mint személyes Megváltónkban. Azok, akik őszintén hisznek Krisztusban, józanok lesznek, emlékezve arra, hogy Isten látja őket, az igaz Bíró leméri erkölcsi értéküket, és a mennyei lények figyelik, milyen jellemet alakítanak ki.

A fiatalok súlyos hibákat követnek el, aminek oka, hogy nem tanulnak azok példájából, akiknek több élettapasztalatuk van. A tanulók nem engedhetik meg maguknak, hogy nevetéssel vagy viccelődéssel üssék el a szüleiktől és tanítóiktól kapott utasításokat és óvó rendszabályokat. Minden leckét szeretettel kellene fogadniuk, számolva ugyanakkor azzal, hogy olyan elmélyült tanításra van szükségük, amelyet emberi lény nem is adhat. Ha Krisztus lakik a szívben hit által, Ő a lélek megtisztító és megelevenítő ereje lesz. A szívben hordott igazság soha nem veszítheti el az életünkre gyakorolt megjobbító, megigazító hatását.

Azok a fiatalok, kik otthonuktól távol tanulnak, s nincsenek többé szüleik felügyelete alatt, gondoljanak arra, hogy égi Atyjuk látja őket. Ő szereti a fiatalokat, ismeri szükségleteiket és megérti kísértéseiket. Meglátja a bennük rejlő nagy lehetőségeket, és szívesen segíti őket abban, hogy a legmagasabbra jussanak. Ha tudatában vannak, hogy Istenre van szükségük, és Őhozzá fordulnak segítségért, akkor ezt meg fogja tenni értük.

Fiatalok, szüleitek imái éjjel-nappal Istenhez szállnak a ti érdeketekben. Nap-nap után követ benneteket az ő szerető érdeklődésük. Hallgassatok intésükre és könyörgésükre, s határozzátok el, hogy minden igyekezetetekkel felülemelkedtek a benneteket körülvevő gonoszságon. Fogalmatok sincs, hogy az ellenség milyen ravaszsággal igyekszik megrontani benneteket!

Amikor a könnyelműség és élvhajhászat első lépéseit megteszitek, lehet, hogy nem láttok igazi veszélyt, és azt hiszitek, ha majd változtatni akartok útjaitokon, ez könnyen fog sikerülni. De ez nagy tévedés. Sokan letértek már ez erény útjáról a rossz társaság választásával, s engedetlenségük által olyan mélységbe zuhantak, amilyet azelőtt lehetetlennek tartottak volna.

Az a fiatal, ki enged a kísértésnek, csökkenti saját jó befolyását. Aki helytelen cselekedeteivel Sátán eszköze lesz, annak számolnia kell Isten előtt azért a szerepért, amelyet a mások útjába helyezett botránykövek felállításában játszott. Miért kapcsolódjanak össze a fiatalok a nagy csalóval, a lelkek ellenségével? Miért váljanak mások megkísértésének eszközévé? Miért ne törekedjenek inkább arra, hogy társaikat és tanítóikat segítsék és bátorítsák? Kiváltságuk, hogy tanáraiknak segítsenek viselni a terheket, ugyanakkor elviselni a Sátán okozta súlyos és csüggesztő bajokat. Megteremthetik a segítőkészség és vidámság légkörét. Minden tanuló boldog lehet abban a tudatban, hogy Krisztus oldalán áll, tiszteli a rendet, a szorgalmat és az engedelmességet. Képességeiből, befolyásából egy jottányit sem kölcsönöz Sátánnak, aki ellensége a jónak és felemelőnek.

Az a fiatal, aki lelkiismeretesen gondolkozik az igazságról, és kötelességeiről helyes fogalma van, sokat tehet, hogy Krisztushoz vonja társait. Azok az ifjak, akik a Megváltó igáját hordozzák, nem lesznek engedetlenek, nem fogják céljuknak tekinteni önző kívánságaikat. Lélekben egyek Krisztussal, s egyek lesznek cselekedetekben is. Iskoláink idősebb tanulói gondoljanak arra, hogy hatalmukban áll, rajtuk múlik fiatalabb társaik szokásainak és tevékenységének formálása. Igyekezzenek felhasználni minden alkalmat. Határozzák el, hogy befolyásuk által nem akarják az ellenség kezére juttatni és elárulni társaikat.

Jézus megsegíti mindazokat, akik Őbenne bíznak. Követik az ösvényt, amelyen a Megváltó vezeti őket, feláldozzák testi vágyaikat Őérte. Krisztusra építették reménységüket, ezért a földi viharok nem képesek lesodorni őket a biztos alapról.

Fiatalok, tőletek függ, hogy eldöntsétek, megbízhatóak és hűségesek akartok-e lenni, készen és elszánva, hogy minden körülmények között állást foglaljatok az igazságért. Akartok-e helyes szokásokat felvenni? Akkor keressétek azok társaságát, akiknek az erkölcse egészséges, és jóra irányulnak törekvéseik. A kegyelem értékes órái azért adattak, hogy jellemetekből minden hibát eltüntessetek, nemcsak az eljövendő élet elnyeréséért, hanem azért is, hogy itt, ebben az életben hasznos életet élhessetek. A jóság, a szilárd jellem többet ér, mint az arany. Aki ilyen tőkével rendelkezik, azt nem érinthetik sem rémhírek, sem balsikerek. Azon a napon, amikor minden földi tulajdon elvész, jellembeli tőkéje gazdag kamatot hoz. Feddhetetlenség, szilárdság és kitartás, ezek azok az erények, amelyeket mindenkinek ápolnia kell. Ellenállhatatlan erővel ruházzák fel az embert, képessé teszik arra, hogy jót tegyen, ellenálljon a rossznak, és a nehézségeket is erős lélekkel viselje.

Az igazság szeretete és felelősségünk tudata, hogy Istent dicsőítsük, a leghatalmasabb ösztönzés az értelem fejlesztésére. Ilyen célok mellett a tanuló nem foglalkozhat értéktelen dolgokkal. Mindig megőrzi komolyságát, s úgy tanul, hogy tudja: Isten figyelemmel kíséri, s az egész menny részt vesz az ő nevelésének munkájában. Nemes lelkű, kedves, előzékeny és eredményes lesz. Szíve és értelme Isten akaratával összhangba kerül.