Riasztó, hogy a fiatalok sokaságát a világ szeretete uralja. Sokan úgy viselkednek, mintha a kegyelemidő becses órái egy nagy ünnepséget jelentenének, és ők csakis a saját mulatságukért helyeztettek volna e világba, s azért, hogy mindig újabb izgalmakkal ajándékozhassák meg önmagukat. Szórakozásukat, örömüket a világban és a világias dolgokban találják meg, s idegenül állnak szemben az Atyával és az Ő Lelkének kegyeivel. Sokan hanyagok a beszédüket illetően. Elfelejtik, hogy szavaik szerint ítéltetnek meg igaznak vagy hamisnak. Istent gyalázza az a könnyelműség, az üres, hiú fecsegés és nevetgélés, amely sok fiatal életét jellemzi.

Sátán mindent megtesz, hogy a fiatalok a világi szórakozásokban találjanak élvezetet, boldogságot. Igazolásul felhozzák, hogy ezek a szórakozások ártatlanok, ártalmatlanok, veszélytelenek, sőt az egészséghez szükségesek. Sátán nehezen járhatónak mutatja a szent élet ösvényét, míg szerinte a világias élvezethajhászás útjai virágokkal vannak beszórva.

Hamis és hízelgő szavakkal magasztalja fel e világot és élvezeteit az ifjúság előtt. De a földi élvezetnek hamar vége lesz, s ki mint vet, úgy arat. Fiatalok! Érdeklődéseteket, képességeiteket és tehetségeteket szenteljétek Istennek, lényünk Teremtőjének, aki minden pillanatban őrködik felettünk!

A fiatalok gyakran úgy érvelnek, hogy szükségük van valamire, ami felélénkíti és szórakoztatja őket. A keresztény boldog reménysége éppen az, amire szükség van. A hívőnek a vallás a vigasztalója, biztos vezetője a valódi boldogság forrásához. Tanulmányozzátok Isten szavát, s adjátok át magatokat az imának és az elmélkedésnek. Akkor rá fogtok jönni, hogy jobban nem is tudnátok felhasználni az időt. „A bölcsesség útjai gyönyörűséges utak, és minden ösvénye békesség.”

Pál apostol Titusnak írva józanságra inti a fiatalokat: „Az ifjakat hasonlóképpen intsed, hogy legyenek mértékletesek: mindenben tenmagadat adván példaképül a jó cselekedetekben, a tudományban romlatlanságot, méltóságot mutatván, egészséges, feddhetetlen beszédet, hogy az ellenfél megszégyenüljön, semmi gonoszt nem tudván rólatok mondani.”

Könyörögve kérlek benneteket, fiatalok, saját lelketek érdekében fogadjátok meg az apostol intelmét! Ezek a tanítások, intések és feddések az élet illata lesznek az életre, vagy a halálé a halálra.

A fiatal emberek természettől fogva hajlamosak arra, hogy azt higygyék, nem várnak fölük sok felelősséghordozást, gondosságot vagy teherviselést. Holott mindenkinek kötelessége, hogy a Biblia által bemutatott életszentséget elérje. Az a világosság, amelyet az ige szolgálata nyújt – tanácsok, intések, feddések –, tökéletesíti jellemeteket, illetve kárhoztatja a hanyagokat, gondatlanokat. Ezt a világosságot mind a fiataloknak, mind az idősebbeknek őrizniük kell. Ki akar tehát Isten mellett állást foglalni, elhatározva, hogy életében az Ő szolgálatát helyezi az első helyre? Kik akarják Jézussal együtt hordozni a terheket?

„Emlékezzél meg Teremtődről a te ifjúságod idejében!” Jézus várja azok szolgálatát, akiken még a fiatalság ártatlansága látszik. Kívánsága, hogy a halhatatlan élet örökösei legyenek. Felnövekedve legyenek komoly férfiakká és asszonyokká, tekintet nélkül a körülöttük terjengő erkölcsi fertőre, amely oly sok fiatalt megront. Szabadok lehetnek Krisztusban, a világosság gyermekei, nem a sötétségé.

Isten felhív minden fiatalt, hogy mondjon le rossz szokásairól. Nem szabad közömbösnek maradni! Igyekeznünk kell levetni a helytelen szokásokat, és megjavítani magaviseletünket. „Az igyekezetben ne legyetek restek, lélekben buzgók legyetek, az Úrnak szolgáljatok!” Az ima őszinteségét azzal bizonyíthatjátok, hogy minden erőtökkel igyekeztek követni Isten parancsait. Minden lépésnél rossz társaságról és rossz szokásokról mondhattok le, azzal a hittel, hogy az Úr Lelkének hatalmával erőt kaptok a győzelemhez.

Állandó erőfeszítéseinket siker fogja koronázni. Azoknak, akik a mi világunkban sok jót akarnak cselekedni, késznek kell lenniük, hogy mindazt Isten akarata szerint tegyék, kis feladatok elvégzésével. Aki valami nagyszerű és csodálatos dolog elvégzésével a teljesítmény szédületes magasságait akarja elérni, odajut, hogy semmit sem fog tenni.

A folytonos haladás a jó munkavégzésben, valamilyen hűséges szolgálat állandó ismétlése több értéket jelent Isten szemében, mint egy nagy munka véghezvitele. A hűséges szolgálat által szerez az ifjúság jó bizonyságot.

A fiatalok jót tehetnek, ha lelkeket igyekeznek menteni. Isten számon kéri, miként használták fel tehetségüket. Akik állítják, hogy Isten fiai és leányai, azoknak a valódi életszentségre kell törekedniük. Használják fel minden adottságukat, amelyeket Istentől kaptak.

A szórakozások utáni folytonos vágyakozás fényt vet a lélek mélységes sóvárgására. De azok, akik a világi élvezetek forrásából próbálják csillapítani vágyakozásukat, lelki szomjúságukat nem tudják oltani. Csalódni fognak, ha a könnyed szórakozást, a vigadozást összetévesztik a boldogsággal. Ha az izgalom elmúlt, sokan a csüggedés és kétségbeesés mélységeibe zuhannak. Milyen borzalmas dolog elhagyni az „élő vizek forrását” a világi örömök „repedezett kútjaiért”!

Ha valóban Krisztusé vagy, alkalmat fogsz találni arra, hogy Őmellette tanúskodj. Meghívnak téged a szórakozóhelyekre, és ekkor tőled függ, kihasználod-e az alkalmat és bizonyságot teszel-e Urad mellett? Ha hűséges keresztény vagy, nem keresel kifogásokat arra, miért nem mehetsz, hanem szerényen, de világosan kijelented, hogy Isten gyermeke vagy, és elveid nem engedik meg, hogy akár egy alkalommal is olyan helyre látogass, ahová nem hívhatnád meg Uradat.